ötös.
Éva néni szavaival élve" nem hazudtoltam meg magam, olyan lett, mint egy regény"
:D yeey
tegnap este megszületett két első szerelmes versem!
igenigen.. Carly Everlice Van Helsing szerelmes verset írt.. kettőt is!
majd a bejegyzés végén megtekinthetitek
hm... mai nap?
nos.. megírtuk a történelem tz-t
bökkenő? nos... ha nem lett volna,a kkor nem is én lennék.. :D
az A 3-ast kellet csinálni.. én viszont az A2-est csináltam, ami az első világháborúról szolt, és még észre se vettem , hogy valami nem stimmel!
ezt persze nem időben vettem észre..
óó nem...
nem is én vettem észre, hanem Noémi.
az órából már csak két perc volt, amikor megalázva önmagam feltettem a kezem, és kijelentettem, hogy nem jó dolgozatott csinálltam...
szerencsémre snekki nem nevetett, és Éva néni is adott még egy esélyt.
végül 20 perc alatt kész lettem az egésszel, szóval már csak az eredményre kell várni :)
a nap érdekessége még annyi volt, hogy ki lett jelentve: én csinálom minden tanárnőnek a búcsúverset..
hm.. ez most szerencse, vagy balszerencse?
sírassam meg őket.. hogyan?
majd valahogy megemberelem magam :D
azért.. örülök, hogy ennyien tudnak róla, hogy írok :)
najó.. nem zavarok többet.
a két vers, amit ígértem és mára ennyi is voltam :)
hová is bújhatnék
engem még tán vár a messzeség
de menekülök, utamról letérve
nem vágyom más szerelmére
szeretem őt, s tán ő is engem
de meg nem engedhetem
magamnak e csalfa érzést
mert nem lesz, mi elállítsa a szív-vérzést
szeretem, szeretni fáj
ha szeretek, hív a lelki halál
megdermedek, elvesztem magam lényét
szerelem: te jelented életem végét
nem szeretek szeretni, senkit és semmit
de főleg őt nem, ki mindig csak gyengít
szerettem már annyiszor, s dobtam el többször
de még mindig emlékszem rá, hogy hogy szerettem elődszőr
Ever Helsing
engem még tán vár a messzeség
de menekülök, utamról letérve
nem vágyom más szerelmére
szeretem őt, s tán ő is engem
de meg nem engedhetem
magamnak e csalfa érzést
mert nem lesz, mi elállítsa a szív-vérzést
szeretem, szeretni fáj
ha szeretek, hív a lelki halál
megdermedek, elvesztem magam lényét
szerelem: te jelented életem végét
nem szeretek szeretni, senkit és semmit
de főleg őt nem, ki mindig csak gyengít
szerettem már annyiszor, s dobtam el többször
de még mindig emlékszem rá, hogy hogy szerettem elődszőr
Ever Helsing
bábu vagyok, isten játszik vélem
rákezd most a játszi énem
egy dallamra, szerelmes lesz hirtelen
nem használ más sem a zokszó, sem az intelem
elküldi szívem értelmét messze-messze
félek ha elengedném, még a végén elveszne!
eszem maradj helyeden, szükség van most rád
védd most szívem romokban álló várát
nem lankadhat figyelmem, mert rá kezd újra
pendülne már kezében a hárfa húrja
szólna a zene, hívná szerelmem lényét
hallaná a kérést, hozná szerelmem fényét
ej, játszi szerelem, játszol lelkemmel
nem is tudod, hogy közben lelkem mennyi mindent szenved el
de én tudom, és sínylődöm miatta naphosszat
mondom én, a szerelem mindig csak bajt hozhat!
rákezd most a játszi énem
egy dallamra, szerelmes lesz hirtelen
nem használ más sem a zokszó, sem az intelem
elküldi szívem értelmét messze-messze
félek ha elengedném, még a végén elveszne!
eszem maradj helyeden, szükség van most rád
védd most szívem romokban álló várát
nem lankadhat figyelmem, mert rá kezd újra
pendülne már kezében a hárfa húrja
szólna a zene, hívná szerelmem lényét
hallaná a kérést, hozná szerelmem fényét
ej, játszi szerelem, játszol lelkemmel
nem is tudod, hogy közben lelkem mennyi mindent szenved el
de én tudom, és sínylődöm miatta naphosszat
mondom én, a szerelem mindig csak bajt hozhat!
Ever Helsing
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése