elszakadt karkötők ( és igaz, most jutott eszembe :D)

megmagyarázhatatlan, de így igaz
talán még számomra silány vigasz
de várhattam, tudtam, megpecsételtem
barátságunk elszakadt, hever a széken

elődszőr voltam veled Balaton szívében
elvoltunk mi, napról napra egész szépen
volt egy ajándékom, pontosítva három
karkötők, rajtuk aggattam barátságom

mindhárom a tiéd volt, és senki másé
mindketten boldogok voltunk, éltünk a máért
boldog voltál, én boldog voltam
miket mondtam, csak az igazat vallottam

aztán.. elmentem, ott hagytalak
ezek után a szálak csak szakadtak
elődszőr elszakadt az első
megsuhintott minket a gyilkos vessző

vitatkoztunk, meglepő volt számomra
nem léptünk, csak négyről a háromra
majd kibékültünk, de a szakadt szál még meg volt
az a barátság szála már élettelen volt, talán holt.

második szál nemsokára követte társát
nem tudtam hova tegyem vitáink származását
megrémültem, szakad a szál
s barátságunk egyre csak hátrál?

békültünk, de semmi nem volt a régi
nem lehetett az akkori érzésekhez hozzá mérni
de küzdöttem, ragasztót fogtam volna érted
de már meg volt hozva, a halálos ítélet

elszakadt! a harmadik karkötő hullott a porba
építeni már nem tudtam a halott romokra
mind három talizmánnak vége
s többé nem láttam képem egyre növő szívébe

nem volt ez rég, nyoma is már halvány
de hogy miért történt, a karkötőkkel az talány
tán alkut kötöttünk az ördöggel tudtunk nélkül
 de egy biztos barátságunk, halálunk lett leges legvégül

Ever Helsing