2011. április 10., vasárnap

lecsapni kél a villám

ne zavard most meg a lelki békém
ne mond hogy itt jobb, mint a föld más féltekén
most ne légy boldog, mert nem tudom tűrni
nem engedem szomorúságod eltűnni

én akarok okozni! tőlem légy keserves
gyámoltalan szerencsétlen ellenszenves
vagy bármi, csak ne légy boldog! mert
szívemben annyi a fájdalom, amit ki nem hevert

most neked volt rossz, de csak két napig
ez kevés én még akarok okozni neked megannyit
szeretlek! de most jobban szeretem látni
hogy szomorú angyallá kezdesz válni

gyűlölni akarlak, kezdem ismerni módját
el akarom indítani azt a mondát
melyben nem csak az egyik fél szenvedett
hanem a másik is, és szíve engedett

én akarom elengedni kezed, ezért még fognom kell
mert ha most nem fogom, akkor ne én engedem el
hanem te az enyémet, és én nem tűrhetem
te csorbát nem üthetsz énemben

még mosolyogj, használd ki. mert bennem gyűlik
a sötét felhő, s közben feléd vergődik
lecsapni lassan kész, végzetes éjjel
egyszer úgy is végzet a barátsággal, s minden reménnyel

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése