néha

néha lennék olyan, mint még soha
szállnék oda, ahova senki sem gondolna
járnék ott, ahol csak kevesen
és meg tenném azt, amitől eddig féltem

lennék más, csak egy kicsit más
felvenném más csinos álarcát
felölteném meleg tekintetét
és élném tündöklőnek látszó életét

táncolnék a felhőtlen élettel
meg tenném, amit más nem mer
érezném, amit más sosem érez
s sosem érnék többé, a féltékenységhez

fésülném hajam a tudás keféjével
szelném a bánatot a gyönyör gyilkos élével
hajamat szárítanám a tökéletes lánggal
végül elaludnék a puha boldogsággal

néha,csak néha ne lennék önmagam
hogy életem boldogabban folytassam....