saját költemény. leszolod, rádnézek!
Az az aprócska virág, a vadrózsa
Szitkozza társait vidáman dalolva
Hjaj ... az az aprócska virág, és a szája...
Ki gondolná, hogy ő a világ árvája.
Mellette én, kit a világ nem nevez nevén,
Én, aki büszkén kijelentheti: barátra lelt a világ végén
Tán nefelejcs létemre kissé eltérek sötét színemmel többi társamtól
De a vadrózsára ezek ellenére számíthatok bármikor, bárhol.
"Furcsa páros" súgnak össze a kis ibolyák
Hogy mi miért vagyunk barátok? nem is gondolnák.
Irigykedve szitkozódnak tréfás kedvű tulipánok
De csak vigyázzatok, nehogy a vadrózsa átkot szórjon rátok!
Carly Everlice Van Helsing
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése