nagyot nyeltem, szinte meg ölt a tekintetével, erőltetett mosolyt öltöttem az arcomra majd picit felvihogtam
- heh... gyerekek... - mindenki felmordult a teremben de egy kiemelkedő volt
- a helikopterhez! most! - üvöltötte Integra Pítre és rám majd Alucardra nézett- ha a kapitányságra értünk, a lányod eltűnik az intézetből!
- értettem - felelte hidegen Alucard majd oda jött hozzám. hallhatóan nyeltem egy hatalmasat és próbáltam mosolyogni, bár nem tudom minek
- izé.. heh... -Alucard nem szolt egy szót se... de nem is kellett. a nézésével konkrétan félig kinyírt... így egyértelmű hogy egy szót sem kellett szólnia ahhoz hogy elinduljak a helikopter felé.. közben végignéztem a teremben lévőkön. mind dührohammal küzdöttek magukban, ebben biztos voltam. a királynő csak döbbenten nézett engem így nem tudtam biztosan hogy most mérges-e rám vagy van olyan jófej, és meg érti hogy 16 éves kis senki vagyok aki néha akkora baromságot csinál amekkorát illik. mikor ki értem a helikopterből képen Victoria mászott elő
- oi! - köszöntem neki a magam módján aki kérdően rám nézett majd pici gondolkodás után felemelte a jobb karját és visszaintegetett. mikor oda értem hozzá leültem a fűbe és a palota felé fordultam
- Peter?
- Pít?
- hol van?
- jesszus tényleg!- hirtelen ijesztő képek villantak be. Pítet kergetik Alucard kutyái a kutyák mögött a 13. szekció tagjai mögöttük Integra,Integra mögött pedig alucard és lövöldözik Pítre- meg fog halni!
-kicsoda? - kérdezte a hátam mögül pít miközben a helikopter belsejében ült és engem nézett. gyorsan hátra fordultam és megkönnyebbülve válaszoltam
- azt hittem bent maradtál és alucard kutyái üldöznek meg Integra meg a 13. szekció meg... meg...
- egy jó tanács: kevesebb film, kevesebb könyv... több szabad tér
- eeh?
- Everlice. kérlek szállj be.
- mi? miért?
- a mester üzent, haza viszlek titeket
- üzent? hé.. várj.. telepátia?
- igen. honnan?
- velem is eljátssza néha. akkor szarrá vrerem a fejem és egy hétig fáj... -. sóhajtottam egyet majd felálltam és Pít mellé ültem
- berontottatok?- kérdezte meglepetten Victori miközben le ült velünk szembe
-hát...
- dehogy is! Pít meg akart tanítani gördeszkázni én meg nem tudtam megállni, utánam futott és... - megálltam Pítre néztem- mellesleg.. hogy tudtál ilyen gyorsan kiérni?
- ááh.. igen.. szóval utána futottam. utána Ever nekiment majdnem a királynőnek
- de Alucard gyorsan elvitte az útból így csak repültem pár métert
- ezután mindenki majd fel robbant a dühtől -- nevette el magát Pít miközben folytatta a történetet
- így most itt vagyunk- egy pár perc csönd következett. valószínűleg Victoriának sok volt ez az adat mennyiség amit rá zúdítottunk. az út nagyjából 2 órás lehetett de gyorsan el ment, Píttel zenét halhattunk néha néztük ahogy Victoria szerencsétlenkedik a fegyverekkel amik néha eldőltek a fordulásokkor, és néztük a felhőket miközben megpróbáltuk beazonosítani a formájukat. mikor meg érkeztünk mindenki a szabadidejét töltötte és a tegnapi- akkor már tegnapi- buliról beszélt. bevallom, kicsit elkeserített a tudat hogy egy laza estéről le kellett mondom. és helyette egy több helyszínen is megállásra kényszerülő fél napos útra kellett mennem amit csöppet sem élveztem - na jó... talán egy kicsit- amint leszállt a helikopter Szofi,Tenshi és Sayuri mind odajöttek hogy üdvözöljenek minket
- oi! - kiáltottam feléjük
- nem tudjátok mit hagytatok ki!
- ja... Szofi beesett az árokba, alig tudtuk kiszedni- mondta nevetve Sayuri miközben Szofi vállát bökdöste
- rohadjatok meg. mi meg ott basztuk a rezet.
- tényleg. volt valami? és hol vannak Integráék
- öhm.. és? veletek mizu?
- Ever most mondtuk el... - mondta értetlen fejjel Tenshi.
-okéoké.. picit pipák ránk...
- mit csináltál! - mordult fel Szofi majd felváltva nézett engem és Pítet
- semmit! Pít kezdte!
- persze fogd rám!
- de mi történt! - üvöltötte Sayuri, - nyilván ideges volt.-
- be rontottam gördeszkával a királynőhöz! na... - pár perc csönd után Szofi és Sayuri nevetésétől zengett az egész Hellsing, Tenshi viszont az idegbeteg, és az aggódó fejek keverékét mutatta
- hé, Tensh. jól vagy?
- te tényleg berontottál a királynőhöz? ezért csoda hogy nem csuktak le!- üvöltötte le a fejemet miközben kapálózott a kezével - ha Szofi nem ugrik el, akkor orrba találja-
- hé,héé. nyugi, nem történt semmi. túl... reagálod....
- Ever! a királynő egy köztiszteletben álló személy!
-jah.. és láttad milyen fura feje van?
- Ever!
- Ever, te inkább ne mondj semmit. lehet hogy neked szart se jelent, amin nem csodálkozom, de integra le fog ezért fejezni - mondta mosolyogva a végén Sayuri
- és te kifejezetten élveznéd?- jaj, dehogy!- pár pillanatig csönd volt majd folytatta - najó.. talán egy picit...
- jobb barátnőt soha, Sayu - mondom sunyin mosolyogva majd Sayu és Szofi közé léptem. mindkettejük nyakába omlottam, egy pillantást vetettem mindkettejükre majd bementünk a többiekkel együtt az intézménybe
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése