- nem megengedhető ez a viselkedés az akadémián! - üvöltötte le rögtön a fejünket Integra. Ayame fülét farkát behúzva nézett nagy boci szemekkel ezzel próbálva mutatni mennyire sajnálja." én is próbáltam.., a töri tanárnál.. még nála sem ment" gondoltam magamban miközben ide oda nézelődtem mutatva hogy unom az üvöltözését- Carly nem ez az első figyelmeztetésed! még egy ilyen kihágás és!...
- és? ki rúg? ember! engem ide hívtak! felőlem akár ma is haza mehetnék engem nem zavarna!
- nem, kirúgni semmiképpen sem. de az itt elért eredményeid alapján neked inkább az engedelmességeden kell nagyobb változást elérni. Alucard, ezentúl Ever nem vesz részt egyik közös programon sem. és én fogok gondoskodni róla hogy engedelmességet tudj velem szemben mutatni- erre kitört belőlem a nevetés. nem csak hogy szánalmasnak, hanem lehetetlennek tartottam azt amit kért. engem 16 évig nem tudtak megtörni
- viccel ugye? 16 éve senki, ismétlem: senki nem tudott engedelmességre tanítani! és nem most fogom elkezdeni. nekem saját akaratom van, nem fogok egy idióta bábu lenni akit kedvére húzogathat! erről ne is álmodjon!- Integra gonoszan elvigyorodott majd hátat fordított nekünk és elindult az akadémia felé
- azt majd meglátjuk. Everlice. - gombóc volt a torkomon. magabiztosságom valamiért elpártolt mellőlem. nem hittem benne hogy sikerülhet Integrának.. de abban igen, hogy magának a Hellsingnek van némi nemű esélyre. megráztam a fejem és próbáltam összeszedni magam. Ayame engem nézett és valószínűleg valami reakciót várt tőlem. én lehajtottam a fejem úgy, hogy az arcomat eltakarja fekete hajam.
- ha kellek a szobámban leszek... - mondtam halkan majd elindultam a kollégium lány részlege felé
- de.. Ever a kikép...
- Hazuki kiazsszony...- Ayame Alucard felé fordult majd még visszanézett rám - maga is menjen vissza a szobájába. majd holnap bepótoljuk az elvesztegetett időt.- Ayame bólintott és utánam futott.
- hé, jól meg mondtad Integrának- szerencsére mikor elkapott már a szobám ajtaja előtt voltam így nem válaszoltam, csak kikerestem a kulcsom, kinyitottam vele az ajtót majd a lány felé fordultam
- jó éjt- majd becsuktam az ajtót
- neked... is...- amikor megfordultam minden cuccom fel volt bolygatva.
- mia...! Szofi!
- mivan? - amit láttam mindössze egy riszáló fenék volt- vagy riszált, vagy csak keresett- ami a szekrényemből lógott ki
-mi a fenét csinálsz he? - oda mentem a szekrényemhez hogy megnézzem mit csináld de mikor oda hajoltam ő felegyenesedett és orron vert a fejével amitől hátra estem
- miaz? - jobbra balra nézett majd megfordult- ever?
- itt vagyok... - kapálóztam a földön miközben az orrom fogtam. Szofi le nézett rám majd gyorsan felegesített
- bocsi. de azt az övedet kerestem tudod a színeset
- ami rajtam van? - mutattam a szabad kezemmel a nadrágomon lévő övre
- igen pontosan! holnapra kell
- minek?
- buli lesz az erdőben
- hogy hogy?
- holnap a királynőhöz megy Integra és a többi. szabad az este!
- SZUPER!
- na? jössz?
- még szép. hé várj ez azt jelenti hogy holnap se alucard se Seras se senki?
- pontosan
- ebben én nem hiszek... - Szofi lehuppant kecsesen az ágyára és mosolyogva engem nézett. én is az ágyamhoz léptem és leültem.
- ki harcoltuk hogy mi már elég nagyok vagyunk tudod a hülye gyerek duma és azt mondták fenyegetésként hogy be van kamerázva az egész épület
- tch...
- kb.. szóval jó lesz! te és én tudunk énekelni.Pítnek van gitárja, és így elleszünk. és persze visszük Sayu hifijét is. zenéket eg hoz mindenki ahogy piát és kaját is- ezután még vagy egy órát beszegettünk a holnapról, majd miután kezdtük látni, ahogy fel kel a nap megpróbáltunk elaludni. 7 órakor megszólalt a telefonom ébresztője ami mindig a sum 41-től a The Hell song volt.. mikor lenyomtam felültem, holt kómás fejjel körbe néztem nem törődve azzal hogy az ajtóm előtt áll két alak. mikor valami derengeni kezdett pár másodpercig az ajtót néztem
-ööh.... - vagy 5 percig néztem az ajtót mire le esett egyáltalán hogy ott áll vagy állnak valakik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése